Philip K. Dick: Timothy Archer lélekvándorlása

Aki arra számít, hogy sci-fit fog olvasni, csalódnia kell. A Timothy Archer lélekvándorlása ugyanis még csak annyira sem sci-fi, mint a "trilógia" korábbi részei, a VALIS vagy az Istenek inváziója, sokkal inkább teológiai-filozófiai eszmefuttatás, mint ha csak Philip K. Dick érezte volna halálának közeledtét és egyfajta önmegnyugtatást keresett volna munkája során saját maga számára. 

Bár ez a szerző utolsó befejezett műve, mégis fogyasztható, akiben pedig van némi filozófiai érdeklődés és háttértudás, kifejezetten élvezni fogja a könyvet. 

A szerzőről: 

Philip Kindred Dick furcsa, drogos és elmebeteg szereplőkkel benépesített, szokatlan hangulatú történeteiről ismert a sci-fi olvasók között. Egyedi stílusa sok rajongót vonz és nem egy szerzőre hatással is volt és a kritikusok is elismeréssel fogadták számos írását - bizonyítja ezt egy Hugo-díj (1963 Ember a Fellegvárban), két Brit SF-díj (1967 Palmer Eldrich három stigmája, 1979 Kamera által homályosan), és egy John W. Campbell-emlékdíj (1975 Csordulj könnyem, mondta a rendőr). Jelen művét 1982-es halála előtti évben írta, a kiadást már nem érte meg. 

A történetről:

A történet tulajdonképpen lényegtelen. Nem teljesen persze, de a hangsúly nem a történeten vagy a szereplőkön van, hanem azon az elmélkedésen, amit Philip K. Dick kétszáz oldalon elénk tár, amelynek során vallásról, hitről (nem összekeverendő!), létezésről és halálról elmélkedik. 

Az egészet E/1-ben meséli el Angela Archer, a címszereplő Timothy Archer püspök menye, ami ha kísérletnek volt szánva, nem sikerült (egyáltalán nem érződik a karakteren, hogy nő lenne), meggyőződésem szerint viszont ez is teljesen lényegtelen. Mint ahogy minden más is a szereplőkkel kapcsolatban: egyikük sem különösebben kidolgozott, tulajdonképpen nem számít, hogy mit csinálnak, mi mozgatja őket, vagy egyáltalán kicsodák, ők is, ahogy az 1970-es évek átlagamerikai környezete is csak azért van, hogy legyen hol, és legyen kik által bemutatni az író gondolatkísérletét arról, hogy milyen az, ha valaki kézzelfogható bizonyítékot talál arra, hogy amiben eddig hitt (és itt ráadásul egy episzkopális püspökről van szó), hamis. 

Timothy Archer sorsa már a könyv legelején eldőltnek látszik, ez mégsem zavaró: a következő kétszáz oldal sokkal érdekesebb annál, mint hogy ilyesmivel törődjünk: a püspök megszállott kutatása az igazság után, a szerző cseppet sem összefüggéstelen, de annál jellegzetesebb csapongása különféle vallási eszmék között és a hatalmas mennyiségű The Beatles-utalás (nem véletlen: John Lennon 1980-ban, a könyv megírása előtt egy évvel és a kerettörténet jelenében halt meg) nagyon le tudja kötni az embert. Olyannyira, hogy a címbeli dupla csavar is meglepetésként érhet - bevallom, bár számítottam ilyesmire, velem mégis így történt. 

Olvasmányosabb, mint a legutóbb kiadott Az elektromos Lincoln, de nem strandkönyv: rajongóknak kötelező darab, de ezt bátran ajánlanám ismerkedő kötetnek is. 

A kiadásról: 

Nem tudok mit mondani: szokásos agavés könyv, a borító illeszkedik az életműsorozatba, zavaró hibát nem észleltem. 

Egyebek: 

Philip K. Dick

Az első kiadás (angol nyelvű)

Kiadó: Agave Könyvek
Kiadási év: 2011
Eredeti cím: The Transmigration of Timothy Archer
Fordító: Pék Zoltán
Oldalszám:226

A kötetért köszönet az Agave Könyvek kiadónak, a könyv már kapható.