2013. március 5., kedd

Dave Howard: Angyalok és tolvajok

Dave Howard előző MU-regénye, A démoncsászár fejvadászai, egyáltalán nem volt rossz. Passzolt a világba, szórakoztató volt, még izgalmas is, simán jó kis darab. Az Angyalok és tolvajokat viszont ilyen formában kár volt megírni. Az alapötlet jó, vannak benne használható gondolatok, de a kivitelezés sajnos túlságosan értelmetlen lett. 

Az rendben van, hogy a Mysterious Universe célközönségét alapvetően kamaszfiúk teszik ki, akik szemében menő dolognak számítanak a hatalmas fegyverek, "látványos" akciójelenetek és a néha teljesen céltalanul megjelenő szexualitás. Az űroperának ebbe az irányzatába ez mind teljesen belefér és semmi probléma nincs vele, ha ésszel csinálja az ember - lásd példaként nagyjából bármelyik másik MU-kötetet, ámbár egyesek szerint a Katedrálisban már túlságosan pornóba hajlanak bizonyos jelenetek. Itt viszont sajnos nem erről van szó: van valami történetváz - egy tolvajlány és az apja kirabolnak egy hiperbiztonságos fegyvergyárat, de megszívják és ahhoz, hogy túléljék, végre kell hajtani egy lehetetlennek tűnő küldetést -, és van egy halom fölösleges valami körülötte, ami nem áll össze épkézláb történetté. 


A három és fél oldalas bevezető után félretettem a kötetet egy hétre, hogy kösz, de ezt akkor most inkább nem, aztán mégis folytattam, ha már egyszer megvettem, legalább derüljön ki, hogy miről szól. Egy darabig úgy látszott, hogy beindul a sztori és egész jó lesz, ámbár már viszonylag hamar megjelentek olyan elemek, amikre véleményem szerint semmi szükség. Sajnos a történet előrehaladtával ezek csak szaporodtak és teljesen élvezhetetlenné tették a regényt. Ami sajnálatos, mert előfordulnak tök jó ötletek is, és ha nem ennyire igénytelen stílusban kerülnek bele az erőszakos, vagy erotikus (-nak szánt) elemek, valami vállalhatót is ki lehetett volna hozni a dologból - például egy igazán mesteri tolvajlás történetét, ami itt csak elenyésző hányadát tette ki a teljes oldalszámnak. 

Ilyen formában viszont sajnos nem tudom ajánlani senkinek, amit a sorozat megálmodói, Fonyódi és Szélesi tudnak, az ezek szerint másnak nem megy igazán. Sajnálom, pedig nagy reményekkel nyitottam ki a kötetet. 

--
Kiadó: Tuan
Kiadási év: 2011
Borító: Donato Giancola
Oldalszám: 339
ISBN: 978 963 9940 27 7 
Ár: 3290,- 
--

A Szubjektív Kultnapló a Facebookon is elérhető, ha pedig kíváncsi vagy, hogy mit olvasok éppen, figyelhetsz a Molyon is

2 megjegyzés:

  1. Hiába no, idehaza az űropera még nem jutott el az egyedfejlődés olyan fokára, mint mondjuk a briteknél...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A többi MU-regény között azért vannak tényleg jók, de a novellák már általában nem, és ez a regény is bosszantóan gyengére sikeredett. Na persze nálunk eleve nincs akkora piaca a dolognak, mint angol nyelvterületen, és íróból is kevesebb van, esetleg egy-két szerző képes hozni a nemzetközi szintet, de az meg rajtuk múlik és nem a közegen.

      Törlés