2009. március 16., hétfő

Marianne de Pierres: Nejlonangyal

Ha 2480 helyett 390 magyar pénzért hozzá lehet jutni egy könyvhöz, két dolog lehetséges. Vagy valami rettenetesen sz@r firkálmányról van szó, vagy azonnal élni kell a lehetőséggel és a pénztárhoz vinni a példányt. Amint látszik, én az utóbbit választottam és nem bántam meg. Más kérdés, hogy amúgy is életcélom begyűjtetni minden magyarul kiadott scifit, úgyhogy ez szinte kötelesség is, de végső soron egy tűrhető "elsőkönyvvel" gazdagodtam.

Mert hogy az írónőnek ez az első könyve a végszöveg szerint, és mint ilyen, nem is sikerült rosszul. Ausztráliában járunk, a legkisebb kontinens nagyrészt a jelenleginél is kevésbé élhető, ezért a lakosság a partvidékeken zsúfolódott össze. Egy ilyen part menti város Vivacity is, ahol a cyberpunk hagyományoknak megfelelően minden csupa szélsőség: a gazdagok fényűző villákban, a szegények pedig lepusztult, mérgező ipari területeken élnek, a média pedig veszélyesebb, mint bármelyik banda, vagy akár a nem nagyon létező rendőrség. Egyes szám első személyben mesélő főhősünk pedig nem más, mint Parris Plessis, foglalkozását tekintve testőrnő, s mint azt igen sokszor megemlíti, két méter körüli magassággal és ehhez mérten arányos súllyal büszkélkedhet, ami testőrként ugyan előnyös, de egy besurranó tolvajnak már komoly problémát okozhatna.

A szegények és mutánsok lakta Harmad névre hallgató városrészben bandaháború készül, Parrish természetesen belekerül a közepébe, a helyzet pedig igen hamar odáig fajul, hogy aki nem isteníti, az vadászik rá, távirányítású médiarobotokkal az élen. Ráadásul még mindenféle látomások is nehezítik a dolgát, így tényleg nehéz kideríteni, hogy ki kavarja a kavarnivalót.



Kiadó: Ulpius Ház

Kiadási év: 2005
Eredeti cím: Nylon Angel
Fordító: Káli Dia
Oldalszám: 335

4 megjegyzés:

  1. ööö... kedves LordPeti, csak annyit fűznék hozzá, hogy szerintem ez a mű nem sci-fi, inkább kiberpunknak érzem.

    SántaPasa

    VálaszTörlés
  2. A cyberpunk a sci-fi műfajának altípusa szerintem, mellesleg a szövegben és a ragacsok (címkék) között is ott van, hogy ez cyberpunk...

    VálaszTörlés
  3. Érdekes, ezt a könyvet *még mindig* lehet kapni 390-ért - most vagy te vagy nagyon elnéző, vagy a nép nagyon nem tudja, mi a jó, vagy csak akik az effélét kedvelik, némi utóítélettel viseltetnek az Ulpius-kiadványokkal szemben.
    Mondjuk nem olvastam a Szabadesés rádió előtt semmi cyberpunkot, úgyhogy kíváncsi vagyok, milyen hagyományokat újított meg és milyen konvenciókkal számolt le az agyondicsért Jarpe mester, és merek is fogadni 390 Ft-ba, hogy annál nem lesz ez sem gyengébb.

    VálaszTörlés
  4. Ja, én is rendre látom a könyvudvarban :D Nem ez életem legjobb olvasmányélménye, de 390 pénzt bőven megér. Még ötszázat is, afölött viszont már elgondolkodnék, hogy megvegyem-e és igen, részben az ulpiushoz fűződő előítéleteim miatt :)
    A Szabadesés Rádió szerintem nagyon jó és nem érdemtelenül dicséri aki dicséri, de azért annyira nem nevezném cyberpunknak. Ha cyberpunkra vágyol, olvasd el Neal Stephensontól a Snow Crasht vagy William Gibsontól valamit, ezzel a Nejlonangyallal nem érdemes kezdeni, a végén még előítéleteid lesznek a műfaj iránt...

    VálaszTörlés