2009. február 21., szombat

Anthony Sheenard: A csonkolás művészete

Február második felében valamiért rendszeresen megsokszorozódik az egyébként szokásos könyvmennyiség nálam, mint az jobbra lehet is látni. Az egyik legérdekesebbnek a kupacból Anthony Sheenard, azaz Szélesi Sándor novelláskötete tűnt, úgyhogy ezzel is kezdtem a halom csökkentését.

Valószínűleg inkább regényei által vált ismertté az író, magát mégis inkább novellistának tartja, olvasói szemmel mindkét műfajban meglehetősen jó történetei vannak.
A kötet tizennégy novellát tartalmaz, kivétel nélkül science fiction környezet, irónia furcsa, bizarr hangulat jellemzi őket. A műfaji megkötésekből adódóan nincs lehetőség igazán összetett és kidolgozott univerzum megteremtésére, ezek inkább csak pillanatfelvételek idegen, de mégis ismerős világokból, ráadásul többször alternatív valóság, illetve időhurok is a történések része.

Igazán talán három novellát érdemes kiemelni. A kötetindító Vitézi becsületben a második világháború nyertesei között lévő Magyar Királyság és a Harmadik Birodalom közös Mars-expedíciót indít, közben viszont valami más is kiderül; a címadó A csonkolás művészete sötét humorú 8,5 oldal egy fiatalemberről, aki ellátogat a Bill "Baldhead" Buffalo csonkolószalonjába; illetve a leghosszabb, Valami élő című történet során pedig egy jégbolygóra telepített kutatóállomás házaspárokból személyzete talál valamit, ami valódi tudományos bomba, de a a feleségek nem hajlandóak elárulni életük párjának, hogy miről is van szó, így a kíváncsi férfiak válogatott módszerekkel próbálják megtudni az igazságot...

Ezenkívül még furcsa óriások, túlságosan finom tokaji bor, holdgyarmat, génmanipuláló gyerekek, időutazás többféleképpen, a Három Testőr Porthosa valóságshow-ban, embriópecsenye, na és egy bolygó, ahol egy év egy nap a tartalma a könyvnek.



Kiadó: Graal
Kiadási év: 2006
Eredeti cím: -
Fordító: -
Oldalszám: 260

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése