2008. július 28., hétfő

Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége




Ez pár nappal későbbi szerzemény, a krakkói útra vettem, hogy legyen mit olvasni a buszon (pedig előre nem is tudtam, hogy csupa z-kategóriás gagyifilm lesz... -erre készüljön fel, aki az Orange Ways-szel utazik, de a buszok tök jók:) ).
Clarke neve biztosan ismerősen cseng a sci-fit kedvelőknek, akinek mégsem, annak csak annyit, hogy az idén elhunyt író a műfaj egyik legmeghatározóbb alakja, de írói munkássága mellett például kidolgozta a távközlési műholdak pályájának elméletét...amiből egyetlen dollárt nem profitált, mivel elmulasztotta szabadalomként bejegyeztetni, egy jogász ismerőse lebeszélésének köszönhetően (tanulság: jól gondold meg, hogy hiszel-e egy jogásznak...).

A gyemekkor vége 1952-ben született, 1953 tavaszán Clarke átdolgozta, végül augusztusban megjelent. Tehát egy több, mint ötven éves műről van szó, amikor még szó nem volt holdutazásról, javában dúlt a szovjet-amerikai űrverseny, valamint friss bizonyítékok láttak napvilágot paranormális jelenségekkel kapcsolatban.
Az 1990-es újrakiadás kapcsán Clake tehát szükségét érezte az első fejezet újraírásának, aktualizálásának. Azért csak az első fejezetet érintette a dolog, mert a többiben egyáltalán nics zavaró "korhatás". Természetesen az eredeti első fejezet is helyet kapott a függelékben.

Hatalmas űrhajók jelennek meg a Föld egén, fedélzetükön egy idegen kultúra képviselőivel, akik teljesen megváltoztatják az emberiség életét. Béke és általános jólét kíséri a Főkormányzók felügyelete alatt töltött időt, de néhányan megkérdőjelezik ezt a hihetetlen jószándékot és mögöttes terveket sejtenek. Ezen gondolatoknak ad plusz táptalajt az is, hogy a Főkormányzók kerülik a közvetlen kapcsolatot az emberekkel.


Kiadó: Ulpius Ház (Galaktika Fantasztikus Könyvek)

Kiadási év: 2008..
Eredeti cím: Childhood's End
Fordító(k): F. Nagy Piroska, Németh Attila
Oldalszám: 239

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése